Magyarország területi változásai a 20. században

Magyarország határai jelentős mértékben változtak a 20. század során. Ezek a változások a közép-európai térség geopolitikai átalakulásainak voltak következményei: a békeszerződésekben a Közép-Európát domináló nagyhatalom érdekeinek megfelelően rajzolták újra Magyarország határait – igaz ez a bukaresti (1918), a trianoni (1920) és a párizsi békére (1947) is – sorrendben a központi hatalmak (Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia), Franciaország, illetve a Szovjetunió döntése alapján. A határvonalak 1938-1941 között történt – nem tartós jellegű – átrajzolását szintén a térségi erőviszonyok radikális megváltozása eredményezte: a Közép-Európát akkor domináló Németországnak különböző okok miatt érdekében állt a magyar revíziós törekvések támogatása Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával szemben. Nagyon kevés olyan határmódosítás volt Magyarország vonatkozásában a 20. században, ahol nagyhatalmi érdek nem jelentkezett.

Jelen egyetemi jegyzet Magyarország határainak 20. századi változásait tekinti át összegzésszerűen, rámutatva az adott változás geopolitikai okaira és következményeire. A jegyzet elsősorban jogász és nemzetközi tanulmányok szakos hallgatók ismereteinek bővítését és persze vizsgára készülését célozza. A kötet a jogász szakon oktatott Nemzetközi jog, illetve Magyar állam- és jogtörténet studiumokhoz, valamint a nemzetközi tanulmányok szakon oktatott Nemzetközi jog, Magyar külpolitikatörténet, illetve Magyar nemzetpolitika és kisebbségi jog kurzusok elsajátításához nyújthat hasznos segítséget.