Az állami és a felekezeti egyházjog alapjai – 3. átdolgozott kiadás

Leírás

2. átdolgozott kiadás

Az állami és a felekezeti egyházjog alapjai című tankönyv, amit most kezükben tarthatnak az olvasók, joghallgatók számára készült, és a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán e tanévtől oktatott, új tematikájú, egy féléves Egyházjog tantárgyhoz kapcsolódik. A tananyag az alapjogi felfogásból indul ki, és mind az állami egyházjog, mind a felekezeti egyházjog anyagát felöleli. A tankönyv strukturális felépítésének a kialakításánál alapvető szempont volt az, hogy a szerkezet segítse átlátni a témakörnek a diszciplínák rendszerében és a jogrendszerben való vertikális és horizontális elhelyezkedését. Az elsőtől a hetedik fejezetekig terjedően lényegében az állami egyházjog körébe tartozó témák kaptak helyet, a nyolcadiktól a tizenkettedik fejezetek pedig a felekezeti egyházjogra vonatkozó anyagot tartalmazzák. Ennek megfelelően az első fejezet célja az egyházjognak a különböző tudományágakhoz való viszonyáról, a jogrendszerben elfoglalt helyéről, és alapvető fogalmainak tisztázásáról, az állam és az egyházak kapcsolatának rendszereiről szóló lényeges ismereteknek a továbbadása. A második fejezet a lelkiismereti és vallásszabadság alapjogának fogalmi elemeit és történetét, az alapjog egyéni és kollektív oldalának eszmei kérdéseit elemzi, a harmadik fejezet pedig ez előbbihez kapcsolódóan az állam és az egyházak kapcsolatának amerikai modelljét mutatja be. A negyedik fejezet az állam és az egyházak jogi kapcsolatainak, a lelkiismereti és vallásszabadság szabályozása magyarországi történetének áttekintését tartalmazza. Ezt követi az ötödik fejezetben a hatályos tételes joganyag bemutatása, majd a hatodik fejezet az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatát elemzi. A hetedik fejezet az egyházak tevékenységének speciális területeit, különösen az oktatási, szociális, kulturális tevékenységét, valamint a tábori lelkészi szolgálatot mutatja be. A nyolcadik fejezet a református egyházjog alapjait, a kilencedik fejezet pedig a református egyház szervezetét vázolja fel. A tizedik fejezet foglalkozik a katolikus és ortodox egyházjoggal. A tizenegyedik fejezet az evangélikus egyház, az unitárius egyház, valamint a kisebb keresztény felekezetek (adventista, metodista, baptista, pünkösdi, anglikán, kopt, nazarénus, Üdvhadsereg, mormon, Jehova Tanúi, Hit Gyülekezete) jogára vonatkozó anyagot tartalmazza. A tizenkettedik fejezetben a nem keresztény felekezetek státusát és jogát, ezen belül a zsidó jogot, az iszlám jogot, valamint a buddhista vallási közösségek és a Krisna-tudatú Hívők közösségének a jogát (hindu jog) mutatjuk be. A bemutatott felekezetek joga tekintetében a jelenleg hatályos egyházügyi törvény (2011. évi CCVI. törvény) mellékletében felsorolt bevett egyházak rendszerét vettük alapul.

Kézirat lezárva: 2019. augusztus 31.