A szóalkotás módjai

2 boltban kapható

Leírás

A nyelv állományának új elemekkel való bővülése a nyelv életének állandó kísérőjelensége. A nyelvet beszélő közösség életében bekövetkező változások, az ezek nyomán felbukkanó új tárgyak (pl. érintőkártya), intézmények, szervezetek (pl. szeretetszolgálat), eljárások (pl. zsebszerződés), cselekvések (pl. punnyad), minősítések (pl. fapados), jelenségek (pl. villámcsődület), foglalkozások (pl. fejvadász), sportágak (pl. síbalett) kifejezésének és megnevezésének kényszerítő szüksége hozza létre az új szavakat.
A szókészlet bővítésének számos módja van: bővülhet, gazdagodhat szókölcsönzéssel vagy a nyelv saját eszközeinek igénybevételével. Koronként egy-egy szóalkotásmód háttérbe szorulhat, mások kedveltebbé válhatnak. Az ősmagyar korban, de még a középkorban is a szóképzés volt az uralkodó szóalkotásmód, még a reformkori nyelvújítók is elsősorban képzőkkel dolgoztak. Később, a 19. század második felétől az összetételek száma gyarapodott, a szóképzés ekkor inkább az árnyalatok, az expresszív kifejezések alkotásában játszott szerepet. Napjainkban ez az arány tovább módosult az összetételek javára.
A 20. század végére, a 21. század elejére a beszéd sebessége jelentősen megnőtt. Ez a jelenség minden bizonnyal a felgyorsult élettempóval, illetőleg a gazdaságosságra való törekvéssel van összefüggésben: minél rövidebb idő alatt, minél kevesebb energiabefektetéssel, minél több információ közlése a cél. A felpörgetett kommunikáció a szórövidülésekben (pl. törcsi, tali), a mozaikszókban (pl. sms, gyoda) és a szóelvonásokban (pl. tömegközlekedik, szakért) tükröződik. A rövidített (becéző, gügyögő) formák ismertségéhez leginkább a sajátos stílust és nyelvezetet teremtő internet és a szóbeliséghez közel álló, mégis írott nyelvi formák (sms, chatprogramok, internetes fórumok, e-mail stb.) járultak hozzá.
Ez a könyv a nyelv életében zajló természetes (a beszélők ösztönös nyelvalkotó tevékenységének eredményeként spontán módon létrejövő), és a mesterséges
(tehát tudatos nyelvtervezői tevékenység eredményeként keletkező) új szavak megalkotásának módozatait igyekszik számba venni, elsősorban azokat, amelyek során a nyelv már meglévő elemeit használjuk fel új, köznyelvi és szaknyelvi lexémák létrehozására.

További információk

Tömeg 0,87 kg